John Green: Csillagainkban a hiba

Hol is kezdjem?
Nagyon, nagyon, nagyon sírtam ezen a könyvön. Hihetetlenül jó könyv, ami egyben szép és szomorú.
A karaktereket a végére annyira megszerettem, hogy ha nem ilyen hihetetlenül jól írja le az író, akkor is sírtam volna.
Egyenlőre ez az első és egyetlen könyv, amit John Green-től olvastam, de ez nem sokáig marad így.
A könyv 2012-es megjelenésű, a film pedig 2014-es. Ennek hatására kezdtem el olvasni a könyvet, és nem bántam meg, sőt...
Nagyon örülök, hogy elolvastam.
Először, bevallom kicsit vonakodtam a filmtől, mert mások miután megnézték a filmet, azt mondták, nagyon sokat sírtak rajta, én pedig nem igazán szeretek filmeken sírni. Aztán mégis rászántam magam, és kiderült, hogy habár rengeteget sírtam rajta, mégis egy olyan történettel lettem gazdagabb, ami megváltoztatja az ember gondolkodásmódját. 

A történet:

A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

A borító:

Két borítóval szerezhető be, filmessel, és egy kékkel. A kék nagyon tetszik, ötletes, felhívja az ember figyelmét a könyvesbolt polcán.

Egy kis ízelítő:

#1 ( ez a könyv is ilyen szerintem, mint az idézetben foglalt)
Néha elolvasunk egy könyvet, és az eltölt ezzel a különös, biblikus rajongással, és szent meggyőződésünk lesz, hogy az összetört világot nem lehet újra összerakni addig, amíg minden élő ember el nem olvasta azt a könyvet. Azután vannak olyan könyvek (…), amelyekről nem lehet beszélni másoknak, olyan különlegesek, ritkák és a tieid, hogy az érzelmeidet reklámozni árulásnak tűnik.

#2
Az örökkévalóságot adtad nekem a megszámozott napokban, és én hálás vagyok érte.

#3
Egyes végtelenek nagyobbak más végteleneknél.

#4
– Ez a baj a fájdalommal – mondta Augustus, azután rám pillantott. – Megköveteli, hogy érezzék.

#5
Szenvedés nélkül hogyan ismerhetnénk meg az örömöt?