F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Hihetetlen jó a könyv is, a film is.
Ahhoz képest, hogy a '20-as évek környékén íródott, nyelvezete, stílusa a mai írók, olvasók, könyvmolyok körében is megállja a helyét. Ez a könyv még annak is tetszhet, aki egyébként nem szereti a régi könyveket.
Hihetetlen az a tárgyilagosság, amivel kiderül, honnan is származik Jay Gatsby, és a vagyona.
A szerelme egy nő iránt, akit nem kaphat meg, de ő mégis megpróbálja a lehetetlent, számomra felettébb romantikus gondolat. Bár Daisy hihetetlenül önzőnek tűnt  a kötet utolsó lapjainak olvasása után. Hisz nem tudja, mit akar, ennek ellenére a kezét nyújtja Jay felé, és bár szerette, mégis magára hagyja, és még a temetésére sem megy el.
Ez számoma eléggé lehúzza Daisy karakterét.
És hogy mi a véleményem Tom-ról (Daisy férje), és Wilson-ról?
Tom önző, nem számít, kin kell átgázolnia a céljai eléréséhez, és a bűneit szem rebbenés nélkül Mr. Gatsby-re tereli. Jay miatta és Daisy miatt hal meg. Az önzőségük áldozata lesz.
Jó, Wilson még úgy, ahogy érthető. Nem elfogadható az indok, amiért Jay-t megölte, de érthető.
Én azért haragszom Wilson-ra, és Tom-ra is.
Mindenkinek ajánlom, még annak is, aki amúgy nem kedveli a klasszikusokat.
Íme néhány idézet:

"…holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki… Hogy majd egy szép reggelen…
Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk."

"Ha netán megítélnél valakit, jusson eszedbe, hogy ezen a világon nincs mindenki olyan előnyös helyzetben, mint te." 

 

"– Tanuljuk meg, hogy barátságunkat más iránt akkor mutassuk ki, amíg él és nem a halála után. "

A film nagyon jól visszaadja a könyvet, a grafikája hihetetlen. A legnagyobb eltérés csak annyi, hogy Gatsby Nicket a könyvben öreg bajtársnak, a filmben pedig öreg harcosnak hívja.
 

Könyvajánló: Jennifer L. Armentrout:Ónix

Az utolsó lapok olvasása után csak egyetlen dolog jutott eszembe: Nem lehet vége!
Aztán kezdtem keresni, mikor jön ki a következő rész.
Hihetetlenül élvezetes és izgalmas könyv. Én csak úgy faltam a sorokat. Egyszerűen letehetetlen.
Az Obszidián is hihetetlenül jó volt, de ez a könyv minden várakozásomat felülmúlta.
Rengeteg érzelem, izgalom és akció különleges elegyét tarthatja a kezében az, aki elolvassa ezt a könyvet.
Az írónő úgy alakítja a karaktereket, hogy ha az első részben nem is, de itt biztosan megkedvelsz néhány karaktert. Amikor ellaposodna a történet, mindig visz bele egy csavart.
Mondjuk a magyar fordítás elég érdekes...
De ettől függetlenül nagyon izgalmas a story.
Felül kell írnom az előző véleményem: Mégis csak van hasonlóság a szereplők és a borító között.

Hihetetlen fordulatok várnak ebben a könyvben.
Senki nem az, akinek látszik.
És ha még mindig nem győztelek meg, és nem rohantál le a könyvesboltba, hogy megvedd az Ónixot, íme a könyv ajánlója ( Az ajánló forrása ) :

Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi.
Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…

Az Obszidiánból hamarosan film is készül.
Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet.
Lájkold a blog oldalát Facebookon is: ide kattintva megteheted.