Hihetetlen jó a könyv is, a film is.Ahhoz képest, hogy a '20-as évek környékén íródott, nyelvezete, stílusa a mai írók, olvasók, könyvmolyok körében is megállja a helyét. Ez a könyv még annak is tetszhet, aki egyébként nem szereti a régi könyveket.
Hihetetlen az a tárgyilagosság, amivel kiderül, honnan is származik Jay Gatsby, és a vagyona.
A szerelme egy nő iránt, akit nem kaphat meg, de ő mégis megpróbálja a lehetetlent, számomra felettébb romantikus gondolat. Bár Daisy hihetetlenül önzőnek tűnt a kötet utolsó lapjainak olvasása után. Hisz nem tudja, mit akar, ennek ellenére a kezét nyújtja Jay felé, és bár szerette, mégis magára hagyja, és még a temetésére sem megy el.
Ez számoma eléggé lehúzza Daisy karakterét.
És hogy mi a véleményem Tom-ról (Daisy férje), és Wilson-ról?
Tom önző, nem számít, kin kell átgázolnia a céljai eléréséhez, és a bűneit szem rebbenés nélkül Mr. Gatsby-re tereli. Jay miatta és Daisy miatt hal meg. Az önzőségük áldozata lesz.
Jó, Wilson még úgy, ahogy érthető. Nem elfogadható az indok, amiért Jay-t megölte, de érthető.
Én azért haragszom Wilson-ra, és Tom-ra is.
Mindenkinek ajánlom, még annak is, aki amúgy nem kedveli a klasszikusokat.
Íme néhány idézet:
"…holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki… Hogy majd egy szép reggelen…
Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk."
"Ha netán megítélnél valakit, jusson eszedbe, hogy ezen a világon nincs mindenki olyan előnyös helyzetben, mint te."
"– Tanuljuk meg, hogy barátságunkat más iránt akkor mutassuk ki, amíg él és nem a halála után. "A film nagyon jól visszaadja a könyvet, a grafikája hihetetlen. A legnagyobb eltérés csak annyi, hogy Gatsby Nicket a könyvben öreg bajtársnak, a filmben pedig öreg harcosnak hívja.
Én is imádom a klasszikusokat. :)
VálaszTörlés